Mesterséges intelligencia – tényleg a gépek lázadását hozza el?
A mesterséges intelligenciák (MI) lényege, hogy nagy mennyiségű, felcímkézett oktató adatot fogadnak be, ezeket elemzik, felfedezik az összefüggéseket és mintákat, ezek alapján pedig a jövőben képesek következtetéseket levonni. A chatbotok például rengeteg korábbi emberi párbeszéd feldolgozása alapján hozzák létre válaszaikat, a képfelismerők pedig számtalan fotó elemzése után tudnak beazonosítani embereket vagy tárgyakat. Az MI-programozásnak a három fő pillére a tanulás, az érvelés és az önkorrekció.
Ha 1 perced van
Mi is pontosan a mesterséges intelligencia?
Ha meghalljuk a mesterséges intelligencia kifejezést, akkor jobb esetben egy kedves robotasszisztens, rosszabb esetben a Terminátor gépei jutnak eszünkbe. Jelenleg azonban mind a kettőtől nagyon távol áll ez a technológia, öntudattal pedig még egyáltalán nem rendelkezik. A mesterséges intelligencia olyan programokat takar, amelyek képesek önmaguk fejlesztésére és saját algoritmusaik átalakítására a megszerzett tapasztalatok alapján – egyszóval tanulnak.
Ha van még 3 perced
Mi mindenre képes a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia legnagyobb előnye, hogy óriási mennyiségű adat feldolgozására képes, amivel olyan kimutatásokat tud készíteni, melyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Emellett képesek átvenni az emberektől bizonyos feladatköröket, felszabadítva őket a monoton, önismétlő munkák alól. A gépi tanulással képzett mesterséges intelligenciát rengeteg helyen alkalmazzák, például az okostelefonokon is. A hangfelismerő szoftvereket vagy a keresőprogramokat mind MI-k hajtják, a folytonos használattal pedig egyre fejlődnek és hatékonyabbá válnak.
A hasznos, mindennapi életünket megkönnyítő funkciók mellett azonban mára már alkotni is képesek az MI-k. Az elmúlt években többször is találkozhattunk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hírekkel, melyek a képalkotói készségekről szóltak: egy amerikai alkotói pályázaton például MI által készített művet díjaztak, egy isztambuli művész pedig a mesterséges intelligencia segítségével készítette el fiatalon elhunyt hírességek elképzelt, időskori fotóit.
Az MI tudását, képességeit alkalmazni kezdték a zeneszerzésben is. Hasznosnak bizonyult, hogy a gép felgyorsítja a munkafolyamatokat, viszont az alkotás öröme megmarad a szerző számára – hiszen maga az alkotásvágy nem ébred fel egy gépben, a folyamatot mindig ember indítja el. Mesterséges intelligenciával végtelen hosszúságú zenei háttér generálható – például videójátékok zenei aláfestésére.
És hogy milyen is egy elképzelt filmzene, amit a mesterséges intelligencia készít? Számos példát találhatunk már az interneten, például az AIVA (Artificial Intelligence Virtual Artist, azaz mesterséges intelligenciával ellátott virtuális asszisztens) által generált zenét:
A mesterséges intelligencia segítségével javítható a digitális zenék hangminősége is. Az MI-technológia használatával – valós időben – reprodukálni lehet a hangtömörítés során elvesztett magas frekvenciájú hangokat és egyéb akusztikai részleteket. Egy más irányú MI-fejlesztés, a Pixelplayer képes akár 20 különböző hangszert is elkülöníteni egy Youtube videóból, majd egy kiválasztottat felhangosítani, míg a többit lehalkítani, ezzel segítve a zenetanulást.
Ha van még 5 perced
Mennyire fejlett ez a technológia?
A mesterséges intelligenciák esetében megkülönböztetünk erősebb és gyengébb fajtákat. A gyengék egy konkrét, specifikus dolog végrehajtására jöttek létre. Ilyenek az ipari robotok vagy a digitális asszisztensek, mint az Apple Sirije vagy az Amazon Alexája. Az erősek képesek a megismert tudást más területeken is alkalmazni, hogy maguktól találjanak megoldást olyan témákban, amelyekben még nem feltétlenül képezték őket. Az erős MI-k már akár át is mehetnek a Turing-teszten, amit a technológia atyjáról, a XX. század első felében tevékenykedő Alan Turing matematikusról neveztek el. A teszt lényege, hogy ha egy ember egy másik emberrel és egy MI-vel beszélget, és nem tudja eldönteni, hogy melyik melyik, akkor a program átment a vizsgán.
A mesterséges intelligenciának négy szintje van. A reaktív gépek nem rendelkeznek saját memóriával és feladatspecifikusak. Ilyen például Deep Blue, az a sakkprogram is, ami a ’90-es években legyőzte Garry Kasparov sakknagymestert. Deep Blue azonosítani tudja a bábukat, tud előrejelzéseket alkotni, de memória híján nem tudja felhasználni múltbéli tapasztalatait a jövőbeliekhez. A korlátozott memóriájú intelligenciák ennél egy fokkal fejlettebbek, és erre alapozzák például az önvezető autók döntéshozatali folyamatait is.